A dégi Festetics-kastély nagyon hasonló a budapesti Nemzeti Múzeuméhoz. A hasonlóság persze nem véletlen, hiszen mindkettőt Pollack Mihály tervezte.
A klasszicista épület és a hozzá tartozó festői angolpark az utóbbi időben több népszerű filmből is ismerős lehet: itt forgatták a Kincsem című magyar romantikus kalandfilm számos jelentét – amelyben a főépület mellett a kiskastély és Hollandi-ház is felbukkan – és A vörös veréb című amerikai kémthriller egyes részeit is Jennifer Lawrence és Jeremy Irons főszereplésével.
A Festetics család 1769-ben szerzett földterületeket Dégen és környékén, ahol hamarosan hozzá is kezdtek az uradalmi központ kiépítéséhez. A birtokot alapító Festetics Lajos fia, Festetics Antal császári és királyi kamarás döntött úgy, hogy a családhoz méltó otthont építtet. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. Pollack egy háromszintes U alakú épületet tervezett, amely 1810 és 1815 között épült fel. A Nemzeti Múzeum történelmi nevezetességű lépcsőjével ellentétben Dégen kavicsos rámpa vezet a parkba.
Fotó: Illési János (airpixel.hu)
Nem ez az egyetlen rendhagyó építészeti megoldás Dégen. Nem a szokásos helyen, a kastély középtengelyében, hanem a nyugati oldalrizalitban, a mintegy harminc méteren át vezető teremsor végén található a díszteremként használt ovális terem, amelynek mennyezete csegelyes kupola festett párkányozott levélmintás frízt imitáló keretezéssel, középen rozettával.
Ezzel átellenben van az ovális fürdőszoba, ahol a mennyezet mintái a Hild József által tervezett Kálvin téri református templom mintáit utánozzák. Ahhoz, hogy megértsük az ovális szoba jelképiségét, a homlokzaton látható napszimbólumot vagy a több helyen is feltűnő sasfigurát, tudnunk kell, hogy mi a közös Festetics Antal, Mozart, Beethoven, Liszt, Goethe, Voltaire, Balzac, Lotharingiai Ferenc, Einstein, Lincoln, Lafayette, Roosevelt, Simon de Bolivar vagy éppen Kipling gondolkodásában…
A közös a 18. század elején szárnyra kapott szabadkőművesség, amely a felvilágosodás eszméit ötvözte a középkori misztika, a deizmus, az ókori, mindenekelőtt az egyiptomi kultúra és a zsidó vallás elemeivel. Tagjai arisztokraták, köznemesek, értelmiségiek és nemesi testőrök voltak. A korban divat volt szabadkőművesnek lenni. 1790-ben Kazinczy így fogalmazott Aranka Györgyhöz írt levelében: „Én nekem a szabadkőművesség olyan társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt az egyenetlenséget, amely a külső világban van”. A kor kulturális törekvéseinek legtöbb képviselője hosszabb-rövidebb ideig szabadkőműves volt – így a kastély építtetője, Festetics Antal is. A hagyomány szerint a dégi kastély szabadkőműves szertartásoknak adott otthont és itt őrizték a szabadkőművesek titkos levéltárát.
Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta és korszerűsíttette a kastélyt. A Festetics család 1944-ben hagyta el a dégi birtokot, az épületben hosszú ideig árvaház, majd gyermekotthon működött.
Fotó: Illési János (airpixel.hu)
A kastély körül terül el Magyarország egyik legnagyobb angolparkja, amely akkora, mint a Central Park. A parkban ősfák és növényritkaságok láthatók. Komoly tervezőmunka eredményeként a parkban három vízfolyást duzzasztottak fel. A „szerpentintó” szigetén áll a mesébe illő németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor… Az emeleten volt a tüdőbeteg Festetics Andorné számára kialakított lakosztály, a földszinten pedig istálló volt, ugyanis azt tartották, hogy az istálló levegője és a frissen fejt tej jót tesz a betegnek. A szigetet dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni.
A Nemzeti Kastélyprogram fejlesztéseinek köszönhetően a megújuló kiállítótermekben tartalmas, ugyanakkor izgalmas, interaktív tárlatok kapnak helyet:
A kiállítási koncepció a családhoz és a kastélyhoz köthető különleges tartalmakra épül majd, nyitás jövőre várható.
A földszinti kiállítás keretében megelevenedik a Festetics család története, mindennapi élete, hobbijai, szórakozási, sportolási szokásai, mindez interaktív módon, 21. századi technikai eszközök bevonásával.
A kiállítás különböző pontjain kézzel fogható, szétszedhető-összerakható tárgyakkal találkozhatunk majd (pl. összerakható kastély makett) vagy kihúzhatjuk a herbárium szekrények fiókjait, belelapozhatunk a könyvtár digitális könyvébe. Átélhető módon ismerhetjük meg a klasszicista művészetek legfontosabb elemeit és így maradandóbb élményben lesz részünk. A kert történetét interaktív terepasztal segítségével fedezhetjük fel. A felpróbálható öltözetek közül Dégen a 20. század eleji sportruhák közül választhatnak majd a látogatók és készíthetnek magukról vidám fotókat.
Fotó: Illési János (airpixel.hu)
A kiállítás több termében speciálisan a gyerekek igényeire szabott bemutatási eszközök kapnak majd helyet: kockákból rakhatják össze Pollack két ismert épületét, de lesz például négy évszakos játékasztal a botanika szobában és belehallgathatunk a család tanítójának izgalmas csillagászati előadásába is a könyvtárban.
A felső szinten megtekinthető nagyszabású kiállítás célja pedig az lesz, hogy hitelesen, történeti dokumentumok és levéltári kutatások alapján, ugyanakkor 21. századi kiállítástervezési technika segítségével bemutassa a szabadkőművesség eszmeiségét, valamint nemzetközi és hazai vonatkozásait.
FONTOS! A dégi Festetics Kastély és a kiállítás nyitása jövőre várható. Amint kiderül a nyitás pontos dátuma, frissítjük cikkünket.
Forrás, további infók: http://nkvp.hu/helyszinek/festetics-kastely/
Galéria:
