A Pilis-tető 756 méteres csúcsa a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja, a rajta álló kilátó pedig egy hidegháborús katonai objektum civil újrahasznosítása. A 17,25 méteres torony fedett, körbejárható teraszáról 360 fokos panoráma nyílik.
A torony belsejében az 1970-es években épült, 12,5 méter magas és 3,5 méter átmérőjű geodéziai mérőtorony vasbeton magja rejtőzik. Erre került 2014-ben egy széles vasbeton „sapka”, köré pedig függőleges erdeifenyő lécburkolat és rétegelt-ragasztott fenyő lépcső. A tervek a Koller Építész Stúdióban készültek, Koller József és Csatai László munkájaként; a beruházó a Pilisi Parkerdő Zrt. volt a Földmérési és Távérzékelési Intézet közreműködésével. A nettó több mint 50 millió forintos költség fele uniós támogatásból állt össze – a pályázat kötelezővé tette a faanyag szerkezeti használatát, és a tervezők épp ezt a megkötést építették a koncepció közepébe. Az átadás 2014 októberében volt.
A kilátó a mai napig működő geodéziai pont: a betonmagban meteorológiai műszerek üzemelnek, és élő webkamera is működik rajta.
1981-től a Pilis-tetőn légvédelmi rakétabázis működött Budapest légterének védelmére, mintegy negyvenfős állandó személyzettel; a terület a kilencvenes évek közepéig el volt zárva. Ennek a több évtizedes elzártságnak köszönhető, hogy a környéken háborítatlanul fennmaradt a fokozottan védett magyarföldi husáng állománya.
Boldog Özséb 13. századi esztergomi kanonok volt, aki a tatárjárás után lemondott tisztségéről, remeteségbe vonult, majd hat társával a pilisi erdőkbe húzódva megalapította az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet, a pálos rendet. A kilátó neve a Pilis szerzetesi-remete múltjának állít emléket.
Tiszta időben látszik a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység, a Pilisvörösvári-medence, a Gerecse és a Börzsöny egy része. A csúcs csak gyalog vagy kerékpárral érhető el. A legkényelmesebb út a Két-bükkfa-nyereg ingyenes parkolójából indul: mintegy 4,7 kilométer, 196 méter szintemelkedéssel, végig burkolt erdészeti úton – babakocsival is járható. Pilisszántó felől 4,6–4,9 kilométer, de már 459 méter emelkedéssel. A kilátó egész évben, éjjel-nappal, díjmentesen látogatható.
2026 nyarán a Pilis-tetőn új, mintegy 200 méter hosszú fémrácsos pallósoros tanösvény, két legyező alakú kilátóterasz és siklóernyős starthely készült el az Éles-kő oromnál; a hivatalos megnyitó 2026 szeptemberére várható.
Nem, a Boldog Özséb-kilátó egész évben, éjjel-nappal, díjmentesen látogatható. Nincs jegypénztár és nincs személyzet.
Csak gyalog vagy kerékpárral, a csúcsnál nincs parkoló. A legkényelmesebb út a Két-bükkfa-nyereg ingyenes parkolójából indul: mintegy 4,7 kilométer, 196 méter szintemelkedéssel, végig burkolt erdészeti úton, ami babakocsival is járható. Pilisszántó felől 4,6–4,9 kilométer, de 459 méter emelkedéssel.
A torony 17,25 méter magas, a látogatói terasz 12,90 méteren van. A Pilis-tető maga 756 méter – ez a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja.
Egy 1970-es években épült, 12,5 méter magas geodéziai mérőtorony, amelynek vasbeton magja ma is a kilátó belsejében van. 1981-től a Pilis-tetőn légvédelmi rakétabázis működött, mintegy negyvenfős személyzettel; a terület a kilencvenes évek közepéig el volt zárva.
13. századi esztergomi kanonok, aki a tatárjárás után lemondott tisztségéről, remeteségbe vonult, majd hat társával a pilisi erdőkben megalapította az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet, a pálos rendet.
360 fokos panoráma nyílik: tiszta időben a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység, a Pilisvörösvári-medence, a Gerecse és a Börzsöny egy része is látszik.
Hova Menjünk – Magyarország legjobb program, szállás és gasztró lehetőségei egy helyen!
📍 Ingyenes magyar programlehetőségek, szállások és gasztró tippek egyenesen az email fiókodba! – havi 1-szer 🙌
