A Csóványos 938 méteres csúcsa a Börzsöny és egyben Pest vármegye legmagasabb pontja. A rajta álló kilátó nem klasszikus toronyként épült: egy működő geodéziai mérőtorony köré húztak acélszerkezetet 2014-ben.
A csúcs régóta az országos geodéziai alaphálózat pontja: fa mérőállványok után 1958-ban egy mintegy 22–24 méteres faszerkezetű torony, majd 1978-ban vasbeton mérőtorony épült itt. Korábban csak a rozsdás vaslétrákon lehetett – veszélyesen – felmászni rá. Az Ipoly Erdő Zrt. 2013 októberében kezdte az átalakítást, és 2014 őszén adta át a mai kilátót: a megmaradt betonhenger a mag, köré acél tartószerkezet és acél csigalépcső került, a teraszok járófelülete és burkolata vörösfenyő – utalásként a börzsönyi erdőkre. A geodéziai funkció megmaradt: a mérésre használt földszinti nyílásokat nem takarták el, az alappont érintetlen. A torony mintegy 22,5 méter magas, 133 lépcsőfokkal, négy szinttel és körbefutó teraszokkal.
360 fokos körkilátás: a Dunakanyar, a Börzsöny vulkáni vonulatai, a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Cserhát; a béri andezitoszlopoktól Pilismaróton át Nagybörzsönyig. Tiszta időben a Magas-Tátra legmagasabb részei is felismerhetők. A szintek ismeretterjesztő táblái a börzsönyi erdőket, az állat- és növényvilágot, a geológiát, sőt magukat a geodéziai tornyokat mutatják be.
A csúcsra közúton nem lehet feljutni, csak gyalog. A legrövidebb út Királyrét (Szokolya) felől 7,7 kilométer, 688 méter szintemelkedéssel; Diósjenő felől 8,8 kilométer, 756 méter; Nógrád felől 11,8 kilométer az Országos Kéktúra vonalán; Kemencéről 10,2, Nagybörzsönyből 11,7 kilométer. A túra közepes nehézségű, több meredek szakasszal – 3–4 óra, körtúraként 5–6. Az Országos Kéktúra kék sávja átvezet a csúcson. Kismarosról a Királyréti Erdei Vasút visz Királyrétig, onnan indulhat a gyalogtúra. Parkolni Királyréten, Diósjenőn, Kemencén, Nógrádon és Nagybörzsönyben lehet. A gerincen nincs vízvételi lehetőség – vizet vinni kell.
A kilátó egész évben, szabadon és díjmentesen látogatható. Üzemeltetője az Ipoly Erdő Zrt., a terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Viharkár vagy műszaki hiba miatt előfordulhat ideiglenes zárás – 2023 júniusában például a villámvédelem sérült meg, a Börzsöny Speciális Mentők ipari alpinistái javították ki. A hegy neve a csalánra utal: a régi „csóvány” szóból ered, amely egykor benőtte a csúcsot.
A Börzsöny déli peremén, a Dunakanyar fölött áll a Julianus barát kilátó.
Nem, a csóványosi kilátó egész évben, szabadon és díjmentesen látogatható. Üzemeltetője az Ipoly Erdő Zrt.
Közepes nehézségű, több meredek szakasszal, 3–4 óra, körtúraként 5–6. A legrövidebb út Királyrét felől 7,7 kilométer, 688 méter szintemelkedéssel; Diósjenő felől 8,8 kilométer, 756 méter. A csúcsra közúton nem lehet feljutni. A gerincen nincs vízvételi lehetőség.
Mert nem kilátónak épült: egy 1978-as vasbeton geodéziai mérőtorony köré húztak acélszerkezetet 2014-ben. A geodéziai funkció megmaradt – a mérésre használt földszinti nyílásokat nem takarták el, az alappont érintetlen. Ez az ország legmagasabban fekvő geodéziai mérőtornya.
A torony mintegy 22,5 méter, 133 lépcsőfokkal, négy szinttel. A Csóványos csúcsa 938 méter – a Börzsöny és egyben Pest vármegye legmagasabb pontja, Magyarország mintegy 20. legmagasabb csúcsa.
360 fokos körkilátás: a Dunakanyar, a Börzsöny vulkáni vonulatai, a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Cserhát; a béri andezitoszlopoktól Pilismaróton át Nagybörzsönyig. Tiszta időben a Magas-Tátra legmagasabb részei is felismerhetők.
A csalánra utal: a régi „csóvány” szóból ered, amely egykor benőtte a csúcsot.
Hova Menjünk – Magyarország legjobb program, szállás és gasztró lehetőségei egy helyen!
📍 Ingyenes magyar programlehetőségek, szállások és gasztró tippek egyenesen az email fiókodba! – havi 1-szer 🙌
