Fontos: az Erzsébet-kilátó 2026 februárja óta zárva tart. A szakvélemény szerint az épület állapota életveszélyessé vált, a helyreállítás a tervezéssel együtt több évet vehet igénybe. A János-hegy teteje, a Libegő és a környék turistautai továbbra is szabadon látogathatók.
Budapest legmagasabb pontján, az 527 méteres János-hegy tetején áll az Erzsébet-kilátó, a főváros egyik legismertebb jelképe. A 23,5 méter magas, édesvízi mészkőből épült neoromán torony hat szintjét csigalépcső köti össze, három nyitott körterasza 8,2, 16,14 és 22,35 méter magasságban fut körbe. Tiszta időben 75–80 kilométerre is ellátni róla.
A hegytetőn korábban fakilátó állt. Kőből épült utódját 1902-ben Glück Frigyes szállodatulajdonos és társai kezdeményezték. A tervpályázatot Klunzinger Pál nyerte, a végleges, kör alaprajzú, teraszos formát azonban Schulek Frigyes – a Halászbástya építésze – alakította ki. Az építkezés 1908 júniusában indult, a kilátót 1910. szeptember 8-án avatták fel, ágyúlövések kíséretében.
Nevét Erzsébet királynéról kapta, aki 1882-ben három alkalommal is felkereste a János-hegyet. A tornyot 2001 óta a XII. kerületi Hegyvidéki Önkormányzat kezeli; 2001 és 2005 között nagyfelújításon esett át.
2026 februárjában vakolatdarabok váltak le az épületről, ezért azonnal lezárták. A vizsgálat kiderítette, hogy a mészkőburkolat évek óta átereszti a csapadékot, emiatt a fém teherhordó szerkezetek erősen korrodáltak, és a tetőfedés sem zár megfelelően. A tervek szerint a felső két szintet le kell bontani, majd vízzáró módon visszaépíteni. A költség több milliárd forint lehet, ezért a kerület állami segítséget kért. Konkrét nyitási időpont egyelőre nincs.
A leglátványosabb út a Zugligeti Libegő: az 1040 méter hosszú, 262 méter szintkülönbséget leküzdő függőszékes felvonó körülbelül 12 perc alatt visz fel a János-hegy oldalába, onnan rövid séta a csúcs. Alternatíva a Gyermekvasút Jánoshegy állomása, illetve gyalogtúra a Normafa felől. A hegytető és a környező erdő egész évben, díjmentesen látogatható.
Amíg a torony zárva van, a budai hegyekben több más panorámapont is várja a kirándulókat: a Guckler Károly-kilátó, a Kaán Károly-kilátó, a József-hegyi kilátó, valamint az Apáthy-szikla és a Tündér-szikla. A Pilisben álló Csergezán Pál-kilátó szintén felújítás miatt zárva tart.
Nem. A tornyot 2026 februárjában biztonsági okokból lezárták, és a szakvélemény szerint életveszélyes állapotban van. A helyreállítás a tervezéssel együtt több évet vehet igénybe, nyitási időpont egyelőre nincs. A János-hegy teteje és a környező erdő továbbra is szabadon látogatható.
A torony 23,5 méter magas, és Budapest legmagasabb pontján, az 527 méteres János-hegy tetején áll. Hat szintje van, három nyitott körterasza 8,2, 16,14 és 22,35 méter magasságban fut körbe.
A leglátványosabb út a Zugligeti Libegő, amely 1040 méter hosszan, 262 méter szintkülönbséget leküzdve, körülbelül 12 perc alatt visz fel. Emellett a Gyermekvasút Jánoshegy állomásáról, illetve a Normafa felől gyalogosan is megközelíthető.
A tervpályázatot Klunzinger Pál nyerte, a végleges, kör alaprajzú, teraszos formát azonban Schulek Frigyes, a Halászbástya építésze alakította ki. Az építkezés 1908 júniusában indult, az avatás 1910. szeptember 8-án volt.
Nem, a kilátó látogatása díjtalan volt, és a János-hegy teteje ma is díjmentesen látogatható. A Libegőre és a Gyermekvasútra külön jegyet kell váltani.
Erzsébet királynéról, aki 1882-ben három alkalommal is felkereste a János-hegyet. A kőkilátó építését 1902-ben Glück Frigyes szállodatulajdonos és társai kezdeményezték az ő emlékére.
Hova Menjünk – Magyarország legjobb program, szállás és gasztró lehetőségei egy helyen!
📍 Ingyenes magyar programlehetőségek, szállások és gasztró tippek egyenesen az email fiókodba! – havi 1-szer 🙌
