A Börzsöny legdélnyugatibb kiszögellésén, a 482 méteres Hegyes-tetőn áll a magyar turistamozgalom egyik legkorábbi fennmaradt emléke: a középkori bástyát idéző, kétszintes kőtorony, amelyet 1938–39-ben az Encián Turisták Egyesülete emelt, fennállásának 25. évfordulójára.
A mintegy 15 méteres toronynak fedett középső szintje van, kőasztallal, padokkal és ablakokkal. Rossz időben menedékként is szolgál – itt akár enni, pihenni is lehet. Innen szűk, meredek csigalépcső vezet a felső kilátóteraszra. A követ helyben, a közeli kőfejtőkből bányászták.
Julianus barát 13. századi domonkos rendi szerzetes volt, aki a magyarság keleti őshazáját kutatta. 1235-ben indult el, hogy megkeresse a Magna Hungariában maradt magyarokat, és 1236-ban tért vissza – többek között a közeledő tatárjárás hírével. A torony eredeti neve „Julianus barát-torony” volt.
Belátható a Dunakanyar teljes íve, Visegrád a Fellegvárral és a Salamon-toronnyal, a Szentendrei-sziget, a Visegrádi-hegység és a Pilis, keletre Vác, északra a Börzsöny csúcsai a csóványosi toronnyal. A torony Visegrádról szabad szemmel is látszik.
Nagymarosról körülbelül 4 kilométer és 380–400 méter szintemelkedés, felfelé nagyjából másfél óra; ugyanennyi Zebegényből is. Elsősorban az Országos Kéktúra kék sávos jelzése vezet fel Nagymarosról. Ingyenes parkolás a Mainzi utcában, a Szent Kereszt-templom közelében és a vasútállomás környékén; Zebegényben és a Köves-mezőn is van parkoló. Vonattal Budapest-Nyugatiból a Vác–Szob vonalon 40–50 perc. A csúcsra gépjárművel nem lehet felmenni. Népszerű körtúra: Nagymaros – Templom-völgy – Szent Mihály-nyereg – Hegyes-tető – Büdös-tó – Nagymaros, mintegy 10,8 kilométer, 420 méter szintemelkedéssel.
A kilátó egész évben, éjjel-nappal, díjmentesen látogatható; zárt kapu és jegypénztár nincs. Üzemeltetője az Ipoly Erdő Zrt. Nagymarosi Erdészete, amely 2011-ben és 2013-ban újította fel a tornyot; a helyreállítás után 2013. július 1-jén nyitották meg újra. Állandó felügyelet nincs, ezért időnként rongálás éri.
A Duna túlpartján, szemből néz vissza rá a Prédikálószéki kilátó, a Börzsöny belsejében pedig a csóványosi kilátó áll.
Nem, a torony egész évben, éjjel-nappal, díjmentesen látogatható. Zárt kapu és jegypénztár nincs, állandó felügyelet sem – ezért időnként rongálás éri.
A torony középső szintje fedett, kőasztallal, padokkal és ablakokkal. Rossz időben menedékként is használható – ez ritkaság a magyar kilátók között. Innen szűk, meredek csigalépcső vezet a felső kilátóteraszra.
13. századi domonkos rendi szerzetes, aki a magyarság keleti őshazáját kutatta. 1235-ben indult el, hogy megkeresse a Magna Hungariában maradt magyarokat, és 1236-ban tért vissza – többek között a közeledő tatárjárás hírével.
Körülbelül 4 kilométer és 380–400 méter szintemelkedés, felfelé nagyjából másfél óra. Elsősorban az Országos Kéktúra kék sávos jelzése vezet fel. Ugyanennyi az út Zebegényből is. A csúcsra gépjárművel nem lehet felmenni.
1938-ban kezdték építeni, a felavatás 1939-ben volt. Az Encián Turisták Egyesülete emelte, fennállásának 25. évfordulójára, a Magyar Turista Szövetség támogatásával; a követ helyben, a közeli kőfejtőkből bányászták.
A Dunakanyar teljes ívét, Visegrádot a Fellegvárral és a Salamon-toronnyal, a Szentendrei-szigetet, a Visegrádi-hegységet és a Pilist, keletre Vácot, északra a Börzsöny csúcsait a csóványosi toronnyal.
Hova Menjünk – Magyarország legjobb program, szállás és gasztró lehetőségei egy helyen!
📍 Ingyenes magyar programlehetőségek, szállások és gasztró tippek egyenesen az email fiókodba! – havi 1-szer 🙌
