Fontos: a tűztorony 2026 óta felújítás miatt zárva tart, bizonytalan ideig – nyitási időpontot az üzemeltető nem közölt. Látogatás előtt érdemes telefonon egyeztetni. A torony kívülről természetesen megnézhető, és a látvány maga a lényeg: ez ugyanis Magyarország egyik legismertebb ferde tornya.
A torony északkelet felé 32,5 centiméterrel tér ki a függőlegestől, és a mozgás ma is tart: évente néhány millimétert dől tovább. A helyi hagyomány sokáig a második világháborús bombázásnak tulajdonította – a bomba mintegy 80 méterre robbant –, a kutatások szerint azonban a dőlés fokozatosan alakult ki, és a legvalószínűbb oka az altalaj egy agyagrétegének lassú megcsúszása. A turisztikai anyagok „Palócföld ferde tornyaként” és „nógrádi pisai toronyként” emlegetik.
A helyén 1718-ban fa harangláb állt, a pestisjárvány elmúltának emlékére. Ezt 1820-ban kő harangláb váltotta. Mai alapformáját 1893-ban nyerte el, amikor a tűzoltóság kétemeletes toronnyá alakíttatta – ettől kezdve innen figyelték a várost. A tűzfigyelés 1905-ig folyt: ekkor épült fel az új városháza, amely eltakarta a déli kilátást. 1929-ben került rá a harmadik emelet és a jellegzetes bádogfedelű sisak. 2004 óta tűzoltótörténeti kiállítás működik benne oklevelekkel, egyenruhákkal és relikviákkal; a bejárat mellől szűk, meredek csigalépcső vezet fel.
A zárás előtti belépő egységesen 500 Ft volt, a nyitvatartás kedd–vasárnap 10:00–18:00, hétfőn zárva. A felújítás utáni árakról és nyitvatartásról egyelőre nincs információ.
Szécsény sűrű látnivalókban. A Forgách-kastély (ma MNM Forgách-Lipthay Kastélymúzeum, korábban Kubinyi Ferenc Múzeum) 1760 körül épült barokk épület a korábbi vár köveiből, 1973 óta múzeum – külön jeggyel, a torony jegye nem érvényes rá. A ferences templom és kolostor alapítása 1332 körüli; a sekrestye csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű pillér tartja, a kolostorban pedig ott a „Rákóczi-szoba”. A 16. századi várfalak északkeleti, 10 méter átmérőjű kerek bástyájában ma múzeum működik.
A város történelmi súlypontja az 1705-ös szécsényi országgyűlés, ahol II. Rákóczi Ferencet a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választották.
A torony a városközpontban, a Rákóczi úton áll; ingyenes parkoló 50 méteren belül, buszmegálló 200 méterre. Szécsény Budapesttől mintegy 75 kilométerre északra fekszik.
Nem. 2026 óta felújítás miatt zárva tart, bizonytalan ideig – az üzemeltető nem közölt nyitási időpontot. Kívülről természetesen megtekinthető. Indulás előtt érdemes telefonon egyeztetni.
Északkelet felé 32,5 centiméterrel tér ki a függőlegestől, és a mozgás ma is tart: évente néhány millimétert dől tovább.
Nem. A helyi hagyomány sokáig a második világháborús bombázásnak tulajdonította – a bomba mintegy 80 méterre robbant –, de a kutatások szerint a dőlés fokozatosan alakult ki. A legvalószínűbb ok az altalaj egy agyagrétegének lassú megcsúszása.
1718 óta: először fa harangláb állt itt a pestisjárvány elmúltának emlékére, 1820-ban kő harangláb váltotta. Mai alapformáját 1893-ban kapta, amikor a tűzoltóság kétemeletes toronnyá alakította; a harmadik emelet és a bádogsisak 1929-ben került rá.
2004 óta tűzoltótörténeti kiállítás: oklevelek, egyenruhák és tűzoltó relikviák. A bejárat mellől szűk, meredek csigalépcső vezet fel, az alsó két helyiség boltozott.
Nem, két külön intézményről van szó, külön jeggyel. A Forgách-kastély a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézménye, a tűztorony pedig városi kezelésben van.
Hova Menjünk – Magyarország legjobb program, szállás és gasztró lehetőségei egy helyen!
📍 Ingyenes magyar programlehetőségek, szállások és gasztró tippek egyenesen az email fiókodba! – havi 1-szer 🙌
