Rudabánya egyik legcsodálatosabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.  Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!
 
A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői kép tárul a szemünk elé. 

Az üledékes kőzetrétegekben 10 millió éves maradványokat fedeztek fel a kutatók, valamint az egykor itt élt állatok mellett az ember és a jelenkori emberszabású majmok közös ősének számító Rudapithecus hungaricus állkapocstöredéke is innen került elő.
 

A tóban fürödni a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos és életveszélyes! 

A magántulajdonban van, megtekintése csak úgy lehetséges ha előre jelezzük látogatási szándékunkat a rudabányai múzeum felé. A múzeum rendelkezik egyedül a tulajdonostól kapott állandó engedéllyel, amivel a tó és a volt külszíni bánya megtekinthető.

További információk, forrás: http://www.rudabanya.hu

Videó (YouTube): Keresztesi László – Rudabányai-bányató #129

Galéria:

Előző
Következő

Fotó: Márton Ede